Szereczné Hegedűs Rita
Mióta erősíted a Palánta Iskola csapatát?
2024.01. 01.
Milyen munkakörben dolgoztál eddig és most?
Magyartanár vagyok és voltam. Egy bő évtized egyetemi oktatás, majd kutatóévek és tananyagfejlesztés, jelenleg tanítás és digitális tananyagfejlesztés a fősodor. Mellékesen voltam minden: adminisztrátor, ügyvezető egyetemi szakkollégiumban, különféle képzésekben tanár, tréner...
Mit jelent számodra a Palánta?
Közösséget jelent a Palánta, ahol önállóan gondolkodhatunk, de számíthatunk egymásra.
Miért választottad a Palántát?
Olyan helyet kerestem, ahol valóban a gyerekekért dolgozhatunk közösen.
Mit tartasz a legfontosabbnak elmondani magadról?
Nagyon örülnék, ha olyan tanárrá válnék, akinek egy-egy mondatára érdemes felnőttként visszaemlékezni.
Egyik kedvenc idézetem:
– Látod, Momo – mondta [Beppo az utcaseprő] –, ez így van: az ember előtt néha egy hosszú utca van. Azt gondolná, szörnyen hosszú; ennek sose ér a végére, gondolná. Egy ideig hallgatagon maga elé nézett, majd folytatta: – Aztán elkezdi az ember, iparkodik. És egyre jobban iparkodik. Ahányszor fölnéz, látja, nem lesz kevesebb, ami előtte van. Még jobban nekiveselkedik, félni kezd, végül a szuflája is elfogy, nem bírja tovább. Az utca meg még mindig ott van előtte. Így nem szabad csinálni. Gondolkodott egy sort. Aztán tovább beszélt: – Sose szabad egyszerre az egész utcára gondolni, érted? Csak a következő lépésre kell gondolni, a következő lélegzetvételre, a következő söprűvonásra. Aztán megint mindig csak a következőre. Megint megállt, töprengett, aztán hozzátette: – Akkor örömöt okoz. Ez fontos, mert akkor végzi az ember jól a dolgát. És így is kell, hogy legyen. – Ismét hosszú szünet, majd a folytatás: – Egyszer csak észrevesszük, hogy lépésről lépésre végigértünk az utcán. Észre se vettük, a szuflánk se maradt ki. – Bólintott magának, s azt mondta befejezésül: – Ez fontos. (Michel Ende: Momo)
Kedvenc gyerekkori olvasmányom
Felix Salten: Bambi, majd a Delfin könyvek, utána sci-fik, krimik, Csányi Vilmos: Kis etológia I--III. , Konrad Lorenz: Salamon király gyűrűje és furcsa mód Homérosz.
Életem első munkahelye
Először csokibérért pecsétőr voltam, azaz százasával pecsételtem le hivatalos leveleket, illetve kézbesítettem biciklivel a környező utcákba. Később hivatalosan is adminisztrátor lettem.
Ha visszamehetnék az időben, akkor…
...meglesném egykori magamat és a közösségeimet.
Ha nem a Palántában dolgoznék, akkor…
...játékokat terveznék, több közösségépítő alkalmat vezetnék.
Álmaim nyaralásának helyszíne:
Mindenképpen legyen hegy és patak vagy vízesés.
Hobbim:
Játékok játszása, kitalálása, kirándulás, apró tárgyak készítése és mindez családdal, közösségben.
